"Érzem nincs mit mondanom,
ennyi nincs több alkalom,
a percet számolom.
Bárcsak egyszer értenéd,
mennyi felhő gyűlt köréd,
úgy rohannék feléd.
Csak félni, nem szólni,
hogy széthulltunk rég,
de jó volna hinni,
hogy érintesz még.
Egy ösztönben őrzöm,
az emléked véd,
hogy együtt kell szállnunk,
ez a Földön tart még.
Napfény játszik arcomon,
lassan égnek fordítom,
hiányzol nagyon.
Megrémít a messzeség,
onnan nem tért vissza még,
ami köztünk volt szép.
Csak álmokban élni,
nincs értelme rég.
De kár volna kérni,
nem őrizhetnéd,
a lelkemben őrzöm az érzést, mi véd,
hogy együtt kell szállnunk,
ez a Földön tart még. " ..és soha nem hagylak menni.:)♥
Alig látom .. mégsem érdekel! Szeretem..!♥ Kezdem teljesen elfogadni az utakat, hisz tudom, hogy szereti ezt csinálni.. De azt nagyon nem bírom elviselni, hogy elzárkózik szinte minden programtól..
Ez a pokol lassan túlszárnyalja a tavalyi nyaram érzéseit.. ezt nem akartam.csak fáj, fáj és fáj, nem bírom. Egy csöpp alkalmazkodást kérnéék méég.. :/// ♥♥♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése